Futnia kellett, hogy odaérjen a rajthoz…

…mégis , olimpiai csúccsal lett aranyérmes.

A ma születésnapos Kipchoge Keino története.

Bár nem ő hazája első olimpiai bajnoka – Naftali Temu hat, Amos Biwott négy nappal megelőzte –, mégis őt tekintik a kenyai futósikerek „ősatyjának”. Kétségtelen, a fekete-afrikai ország oly dicső futótörténetének ő az első nagy alakja, méltán övezi ma is óriási tisztelet. Ráadásul első olimpiai aranyát nem mindennapi előzmények után nyerte.

Kipsamóban született 1940. január 17-én. Itt, ezen az 1800 méterrel a tengerszint felett fekvő területen edzett, ezzel megteremtve a mai, korszerű, magaslati edzőtáborozások alapjait. Első jelentős eredményét 1962-ben érte el, amikor egy mérföldön Afrika-csúcsot futott. A függetlenségét csak 1963 decemberében kivívó Kenya Tokióban vett részt először önállóan olimpiai játékokon, és Kip (ahogy becézték) 5000 méteren az ötödik helyen végzett.

A következő évben azonban már két világcsúcsot futott (az elsőket, amit afrikai atléta felállított), 3000 (7:39.6) és 5000 méteren (13:24.2) érte el az addigi idők legjobb eredményét. Még ebben az esztendőben két aranyat nyert az Afrika Játékokon, 1966-ban pedig a Brit Nemzetközösségi Játékokon duplázott.

Kétségtelen, ilyen előzmények után az 1968-as mexikóvárosi olimpiára is aranyesélyesként érkezett, de egy vírusos megbetegedésből épp csak lábadozva 5000-en két tizeddel kikapott a tunéziai Mohamed Gammouditól. Nagyon nem kellett persze elkeserednie, mert ott volt még az 1500-as döntő. Három nappal később Keino taxival indult el a szállodából a döntőre, de nem számolt a tízmilliós metropolisz autóforgalmával. A taxija egy dugóban ragadt, így hősünknek egyetlen esélye maradt elérni a rajtot: kiszállt a kocsiból és az utolsó kilométert futva tette meg. Ezek után – mi sem természetesebb!? – hatalmas fölénnyel, olimpiai csúccsal szerzett aranyérmet.

A mexikóvárosi 1500 méter. A világcsúcstartó Jim Ryun alaposan eltaktikázta magát…

Négy évvel később 1500-on ugyan nem tudta megvédeni a címét (nagy meglepetésre kikapott a finn Pekka Vasalától), csak második lett, de ezúttal 3000 akadályon nem talált legyőzőre.

Pályafutását 1973-ban fejezte be. A sporttól soha nem szakadt el, manapság is elnöke a Kenyai Olimpiai Bizottságnak. Amit azonban ennél is fontosabbnak tart: visszavonulása óta feleségével, Phyllisszel minden erejükkel egy kenyai árva gyerekeket felkaroló alapítványt támogatnak.

Nagy futó, nagy lélek…

Kép: www.runnerstribe.com