A legnagyobb

Ma nem csak mi, hanem az egész világ azt a lovat ünnepli, aki Puskás mellett egészen biztosan minden idők legismertebb magyar sportolója.

148 évvel ezelőtt Tápiószentmártonban (vagy Kisbéren – máig nem eldöntött) napvilágot látott egy sárga kanca, aki a Kincsem nevet kapta. Akkor még nem sejtette senki, hogy később egy egész nemzet kincse lesz.

Blaskovich Ernő birtokán született 1874-ben. Apja, Cambuscan, egy királyi magánménesből importált fedezőmén volt, aki 1871-ben került Kisbérre. Anyja az ozorai Esterházy-ménesből származó Waternymph nevű kanca. Egy történet szerint, az anyakancát vándor lókereskedők majdnem sikeresen eltulajdonították, de a lopást még időben sikerült megakadályozni. 1875-ben Orczy báró és Lónyay gróf felvásárolták az akkor egy éves csikókat Blaskovich-tól, egyedül Kincsem maradt a ménesben. A sors is úgy akarta, hogy a kis kanca maradjon, és két évesen itt kezdje meg pályafutását.

A ménesbirtokon volt egy fekete-fehér macska, akivel sok időt töltött az istállóban, a tréningekre is elkísérte barátja. Egy mindenki által ismert anekdota szerint Kincsem a macska nélkül nem volt hajlandó elindulni. Így esett meg, hogy egyszer a franciaországi Boulogne-sur-Mer-i kikötőben az egész istállószemélyzet kereste az elkóborolt cicát.

Kanca lévén igazi érzékeny hölgy volt.

Különösen az ivóvíz tekintetében. Van néhány történet arról is, hogy milyen nehéz volt a baden-badeni pálya közelében megfelelő vizet találni a számára, mert az akkor már egy napja szomjazó kanca sehogy sem volt hajlandó a személyzet által hozott vízből inni. Szerencsére sikerült a pálya közelében lévő öreg kútból a számára is megfelelő vizet meríteni.  Ezek az esetek is bizonyítják, hogy Kincsem igazi sztár volt, valódi sztárallűrökkel.

Trénere Hesp Róbert lett, aki Angliából költözött Gödre. 1876. július 21-én Berlinben állt starthoz először egy 1000 méteres versenyben, amit 4 hosszal meg is nyert. Innentől kezdve nem talált igazi kihívóra, olyan magasságokba jutott ahol se előtte, se utána nem járt még telivér.

A kontinensen bemutatott diadalkörútja után – 36 győzelemmel a tarsolyában – 1878 augusztusában lépett először az angliai gyepre. A versenyt megelőző napokban nagy érdeklődés övezte a magyar kanca futását. A hosszútávú futamok királyai, Anglia favoritjai voltak nevezve az akkoriban még 4000 méteres Goodwood Cup-ra, de a megmérettetés napjára csak heten maradtak állva, mindannyian megrettenve Kincsem hírnevétől, sőt a start pillanatára ez a szám háromra apadt. Ezt a győzelmet követően, Franciaországban is megmutatta tehetségét.  A Deauville-i gyepen utasította maga mögé a legjobb háromévesnek tartott favoritot, Fontainebleau-t.

Egyik legemlékezetesebb csatájára ez év szeptemberében került sor Baden-Badenben. Hugo Henckel osztrák gróf Prince Giles The First nevű telivérjével fej-fej mellett galoppoztak a cél felé. Fehér Dezső és Török Imre A verhetetlen Kincsem c. művükben így írják le az eseményeket:

„Kizárólag Kincsem miatt érkeznek olyan nagyságok, mint az orosz nagyhercegnő, a cár leánya, Maria Pawlovna. A futás minden képzeletet felülmúl. A befutóban „Prince Giles the First” az élre áll, Kincsem kívül megy mellé. Már fej-fej mellett haladnak, amikor az ellenfél másfél testhosszal előreszökik. Kincsem nyakát kinyújtva tör a cél felé, feje a ménnel egyszerre éri el a célkarikát. Hosszas latolgatás kezdődik, melyik ló a nyertes. Henckel Hugó, Prince tulajdonosa érthető módon boldogan beleegyezne a döntetlenbe. A kor szokása szerint azonban vagy döntetlent vagy új küzdelmet hirdetnek a holtversenyben.”

A VERSENYT ÚJRAFUTOTTÁK, AHOL KINCSEM 5 – MÁS FORRÁSOK SZERINT 6 – HOSSZAL FÖLÉNYESEN NYERT A 3200 MÉTERES TÁVON.

Ugyanitt, de egy évvel később a Grosser Preis von Baden futamában, Künstlerin-nel, az akkori legjobbnak számító német háromévessel kellett megmérkőznie. A zsokét, Wainwright-ot már kimázsálták, amikor az istállófiú arról értesítette Hesp trénert, hogy Harry Wainwright meg lett vesztegetve. Az utolsó pillanatban egy új lovast ültettek a nyeregbe, aki soha nem lovagolta még ezelőtt, ennek ellenére háromnegyed hosszal győzni tudott ismét. Később bebizonyosodott Harry ártatlansága. A gyanúra az szolgált okot, hogy pár szót váltott egy idegen istálló tagjával.

Utoljára 1879-ben a pesti “Kancza-díjban” – mai ésszel is felfoghatatlan 72 és fél kilós teherrel “megpakolva” – mutatta meg mire képes, egy 10 hosszas győzelemmel zárta pályafutását.

54 futamon indult el, és sorra győzte le Európa legjobbjait, senki nem bizonyult számára méltó ellenfélnek. Olyan városok ismert futamait húzta be, mint Prága, Hamburg, Hannover, Frankfurt, Baden-Baden vagy Bécs. Kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy bármilyen távon nyerni tudott, a sprintversenyektől kezdve egészen az extra hosszútávig.

1880 tavaszán még reménykedtek, hogy a csodakanca látható lesz a pályákon, de hatéves korára ízületei elgyengültek, ráadásul egy csikótól kapott rúgás következtében lesántult. Hivatalosan is visszavonult és egy új terepen, ígéretes tenyészkancaként bizonyíthatott.

Csikói közül az első három a híres mén, Buccaneer utóda volt, kettő pedig egy Doncaster nevű fedezőméntől származott. 1882-ben jött világra az első ivadék, Budagyöngye, aki sok győzelmet szerzett tulajdonosának. Utána született Ollyan Nincs, majd Talpra Magyar. Az utóbbi az első méncsikója. 1886-ban ellette az első Doncester csikót, Kincsőrt aki sajnos a hamburgi német Derby előtt hirtelen elpusztult.

A St. Paul Daily Globe tudósít Kincsem visszavonulásáról

Az utolsó csikó, Kincs ellése után, 1877-ben megbetegedett, gyomor és bélgörcsök jelentkeztek nála. Tizenhárom éves korában, pont a születésnapján, kólikában elpusztult a csodakanca.

Krúdy Gyula egy írásában így emlékezett róla: „Igaz, hogy Kincsem patáját aranyba foglalta gazdája, de tán még többet is megérdemelt volna ez a Kisbér-kanca, mert hiszen voltaképpen ő volt az, aki a pestieknek, majd későbben a minden rangú magyaroknak az utat a Városliget felé megmutatta. A Kincsem népszerűsége, talán éppen legyőzhetetlensége miatt, éveken át virágzott, kimúlása után pedig legendák hőse lett.”

Tulajdonosa szerint, nem veretlen, hanem verhetetlen volt. Meghódította egész Európát, nem akadt senki ki megállíthatta volna.

A SÁRGA KANCA LEGENDÁVÁ VÁLT MÁR ÉLETÉBEN, S VILÁGHÍRNEVET SZERZETT A MAGYAR LÓVERSENYZÉSNEK. 

Nem véletlen, hogy külföldi újságok is A Magyar Csodakanca névvel illették, és az sem véletlen, hogy ma nevét a címben csupa nagybetűvel írtuk. Tehetsége annyira páratlan volt, hogy azóta senkinek nem sikerült e szint közelébe jutni. Minden idők veretlenségi ranglistáját toronymagasan vezeti Black Caviar előtt, aki 25 győzelemmel került a második helyre.

 

Ebben a törékeny kis telivérben akkora erő lakozott, amivel igazi csodát művelt, feladva a leckét a jövő nemzedékeinek. Hatása a mai napig érződik. Világszerte ma is futnak leszármazottai, akiknek az ő vére csörgedezik az ereiben. Elég csak a közelmúltból Animal Kingdomra vagy Camelot-ra gondolni. Szobrait és a neki emléket állító versenyeket talán meg sem tudjuk számolni.

A Magyar Lovas Színház által bemutatott Kincsem c. musical, a Thália Színházban színpadra álmodott darab vagy Herendi Gábor róla készült romantikus kalandfilmje is jól bizonyítja, hogy

KINCSEM HALHATATLAN ÉS KÖZTÜNK ÉL.

Pőcze Franciska

Képek: thevaulthorseracing.wordpress.com, Emil Adam festménye az invaluable.com-ról származik.