A mi világsztárunk – Overdose

Születésnapján az új évezred legjobb magyar lovára emlékezünk.

Overdose (Starborough – Our Poppet) 2005-ben, Angliában született. Mikóczy Zoltán 2006 novemberében vásárolta meg őt a legnagyobb európai versenylóárverésen, az angliai Newmarketben.

A mén csikót Ribárszki Sándorhoz adta idomításba, azaz a már többszörös derbynyerő és bajnok tréner felügyelte a versenykarrierre való felkészülését. Ezért számít ő magyar lónak, mert a galoppsportban az dönti el egy telivér nemzetiségét, hogy melyik országban él, azaz honnan utazik a versenyeire.

2007. június 2-án mutatkozott be a Kincsem Parkban, és bemutatkozó versenyét 18 hosszal, pályarekorddal (!) nyerte.

Kétévesen már Ausztriában és Szlovákiában is győzött és remek ígéretnek látszott, de a nemzetközi elithez 2008. május 18-án csatlakozott, amikor is kilenc hosszal nyert meg egy Listed kategóriás versenyt Baden-Badenben, Németországban. A germánoknál egy csapásra sztár lett és a világsajtó is felkapta a nevét.

A képen a boldog csapat a Szent László Díj (2007) megnyerése után. A lovas Martin Srnec.

Háromévesen még kétszer futott német földön és veretlen lóként utazott Párizsba, a Prix de l’Abbaye de Longchamp-ra. Ott azonban a szerencse elpártolt mellőle. Az egyik riválisának nem nyílt ki a startboxa, így a versenyt pár száz méter után leintették. Akkori lovasa, az osztrák származású Andreas Suborics ezt nem érzékelte, így Overdose versenytempóban teljesítette a távot, és hiába nyert pályarekorddal (1000 métert 54.2 mp alatt futott le!), ezt a francia szervezők nem ismerték el.

Ennek ellenére, Overdose ezzel a futással betört a világelitbe, és a teljes világsajtó őt tartotta a futam erkölcsi győztesének.

Hogy Overdose akkor már egyértelműen a legjobb sprinter volt Európában, azt mi sem bizonyította jobban, hogy bő két hónappal később, november közepén, 10 hosszal alázott meg egy jó nevű társaságot Rómában. Ezekről a nagy különbségű győzelmekről azt illik tudni, hogy a sprinterek (azaz az 1400 méter alatt versenyzők) küzdelmeiben sokszor 3-4 ló egyszerre „zuhan” át a célvonalon, és szabad szemmel nem látható differenciák döntenek. Overdose viszont nem ritkán könnyedén győzött 8, 9 vagy éppen 10 hosszal is.

Ezt a hatalmas kupát kapta Mikóczy Zoltán az OTP Lovas Világkupa szervezőitől.

Háromévesen, 11 versenye után Overdose még mindig veretlen volt.

Ekkor 10 ezer ember felállva ünnepelte a Lovas Világkupán, a Papp László Arénában.

Felnőttek és gyermekek rohantak a korláthoz, hogy minél közelebbről láthassák, fotózhassák a csodalovat.

Overdose megőrjítette a Papp László Aréna közönségét. Szupersztárként vonult tízezer ember elé. dr. Kovács Gábor fotója

Erre így emlékezett vissza 2021-ben Ribárszki Sándor:

Pontosan emlékszem. Tényleg egészen hihetetlen volt. A hideg kiráz, ha visszagondolok most erre, de már ezt megelőzően buszokkal jártak Alagra, hogy megnézhetik-e az Overdose-t? Rátérve az arénára, köszönöm neked, hogy ezt szóba hoztad, mert tényleg egészen különleges percek voltak, de azt is tudni kell, hogy ha Overdose utazott valahová, én mindig stresszben voltam. Mondom, emlékszem a sikítozókra, stb. de izgultam, hogy el ne csússzon a beton placcon, a szállítás közben ne legyen semmi gond. Mikor vittük be az Arénába, kocsival mentem a lószállító mögött, amit sógorom húzott és képzeld el, egyszer csak azt veszem észre, hogy a Hungária körúton nyitva van Dózi ajtaja. Kinyitotta. Villogtam sógoromra, aztán hívtam. Megálltunk, nem lett semmi baj, de kinyitotta azt, amit kézzel alig tudunk. Szóval ilyen stresszben voltam az utazásai során. Autogramot kértek az emberek, a telefonszámainkat és tényleg ott szembesültünk vele, hogy micsoda nagy sztár lett Overdose.

Az év utolsó napján megtartott Ügetőszilveszteren szintén ő volt a legnagyobb szenzáció, pedig ez a másik szakág ünnepe. Ott is 10 000 ember vastapsa közepette tűnt el a szemünk elől.

A Figyelőnet.hu szavazásán Ő az év sportolója, megelőzve Cseh Lászlót és Vajda Attilát. A Nemzeti Sportnál az év sportolója, az „új arcok” között. Itt a Formula 1-es pilóta, Sebastian Vettel, és a 2008-as futball EB sztárja, Andrej Arsavin végzett mögötte. 

A lóversenybarát humorista, Farkasházy Tivadar 6 hét alatt könyvet írt róla, míg az ismert televíziós Kepes András dokumentumfilmet készített a szenzációs lóról. A sportág bibliájaként számon tartott szaklap, a Racing Post „Sprint Sensation”-nek nevezi, de Dózi végre itthon is megkapja az őt megillető figyelmet.

2009. április 19-én Overdose újra Magyarországon állt starthoz. A versenyben a belga szupersztár Christophe Soumillon lovagolta. A tribünön Imperiál futása óta nem látott tömeg (több mint huszonötezer ember) és népünnepély, a természetesen fölényes győzelem után.

A teljes világsajtó a mennyekbe emelte Ribárszki Sándor idomítottját.

A New York Times és a Le Figaro címlapon hozta a győzelmet, holott egyik sem nevezhető éppen szaklapnak. Még napokkal a verseny után is cikkek jelennek meg a sprinterkirályról világszerte. A Racing Post közzétette a Coral fogadóiroda oddsait, amiből egyértelműen kiderült: mindkét  ascoti versenynek Overdose a toronymagas favoritja. Sajnos ez, a budapesti verseny volt  Overdose nagy előadása.

Szerencsésen visszatért ugyan a lovak másik rettegett betegségéből, a savós-patairha gyulladásból, de a legnagyobb versenyekről sajnos sorra-sorra le kellett jelenteni, hiszen folyamatosan kisebb-nagyobb sérülés hátráltatta a felkészülését. Aratott még nagy győzelmeket, de 2010. augusztus 29-én oda az addig dicsőséges menetelés.

Overdose pályafutása során először kikapott, sőt csak hetedik helyen ért célba abban a Goldene Peitsche-ben, amit két évvel korábban, azaz még betegsége előtt, sétálva megnyert.

Érzékeny (és sokszor beteg) pataszerkezete miatt nem volt képes már arra a teljesítményre, legalábbis folyamatosan, amire a képessége őt predesztinálta. Utolsó versenyét 2013. november 11-én (Rómában, már Jozef Roszival trenírozottjaként) futotta és győzelemmel fejezte be szenzációs pályafutását. 19 futamon indult és ezekből tizenhatot meg is nyert. Versenykarrierje után 2014-ben, a Dióspusztai Nemzeti Ménesben várta a kancákat, a következő fedeztetési szezonban pedig a már említett Hamburg közeli ménesben fedezett.  2016-tól közel 100 kis Overdose-t várhattunk a versenypályákra.

Hogy mit is ért el igazán Overdose?

Magam is több cikket olvastam komoly (igaz nem szak)újságírók tollából, hogy ő egy teljesítmény nélküli, csak a média által felkapott és dajkálgatott ló.

A vetélytársak, azaz a sprinterek nyilakkal jelölve

No, tegyük akkor tisztába, hogy mit is ért el ő a versenypályán. Évente több százezer angol telivér versenyez világszerte. “A Lóversenyszervezők Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Horseracing Authorities) világranglistáján, amely a 2008. november 1. és 2009. május 17. között lefutott versenyek alapján készült, az összesített rangsorban Overdose – valamennyi távot, évjáratot és kontinenst tekintve – a tizennegyedik helyen állt. A négyévesek között az ötödik, az európai lovak között a negyedik, a rövidtávú lovak között pedig a (megosztott) harmadik volt.” Azaz ő volt Európa legjobb sprintere, ami harmadik helyezést ért a világranglistán, hiszen azon csak két ausztrál vágtázó előzte meg, míg a dél-afrikaival holtversenyben 14. (és 3).

Ennyit a teljesítményről. Sajnos a legmagasabb kategóriában, azaz Group 1-ben valóban nem sikerült versenyt nyernie, de ebben csak a fránya startgép és a rettegett betegsége akadályozta meg. 2009-ben vendégül láthattuk Neil Clark-ot, a Racing Post szakújságíróját, aki elmondta nekünk: a 60-70 éves angol versenybírák, akik évente több száz (ezer?) lovat látnak/láttak futni, Overdose-hoz még csak hasonló sprintertalentumra sem emlékeznek.

Overdose 2015. július elsején múlt ki a németországi Lindenhof ménesben.

Halálát ugyanaz a rettegett kólika okozta, mint 128 esztendővel korábban Kincsemét.

Több könyv, film készült a csodalóról és ma már a Kincsem Parkban, éppen a Kincsem díj napján egy futam is viseli a nevét. Dózi a patalenyomatod örökre itt marad. Nyugodj békében!

Aki még többet szeretne megtudni Overdose-ról olvassa el beszélgetésünket (két részben) Ribárszki Sándorral.

Fotó: Patyus Ferenc “Fecó”, Racing Portal. dr. Kovács Gábor