Senkinek sem kellett, megmutatta, mit veszítettek

Antoine Griezmannt elutasította a francia foci, így más utat keresett.

14 éves korára végigjárta a francia klubbokat édesapjával, remény után kutatva. Remény után, hogy lesz lehetősége valóra váltania a legnagyobb álmát: profi futballistává válni. Mert pici kora óta semmi más nem foglalkoztatta, csak a labda és ebben szülei is igyekeztek támogatni, de ahogy minden francia klub ajtaja bezárult előtte, mert kicsi volt és a fizikuma sem volt igazán erős, úgy vesztette el fokozatosan a reményt. Az utolsó előtti próbajátékon azonban minden megváltozott.

Antoine Griezmannt a Montpellier is elutasította (vagyis azt mondták neki, “majd jelentkezünk”, ami akkoriban egyenlő volt a “nem”-mel), azonban jelen volt a Real Sociedad megfigyelője is, aki azonnal megkereste a kisfiút, mert meglátta benne a veleszületett tehetségét. Az ekkor már belefáradt szülők nem igazán hittek abban, hogy egy utolsó próbajátékért érdemes lenne 900 km-t utazni, hiszen úgyis kudarc lesz a vége, Antoinenak azonban már a tudattól is fülig ért a szája, hogy kinyílt egy ajtó – amin végül sikerült is belépnie és csatlakozott a spanyol csapat utánpótláskeretéhez.

Gyötrelmes évek következtek. Messze volt az otthonától, 2-3 havonta látta a családját, a csapattársaival sokáig kommunikálni sem tudott, az edzője volt az, aki magához vette és igyekezett közelebbről figyelni rá, de nem igazán sikerült felszabadulnia, sokat sírt. Végül 16 éves korában már azon tanakodtak, hogy inkább menjen haza, ha ennyire megviseli a helyzet, az edző azonban azt tanácsolta: kapjon még egy év esélyt . És milyen jó tanács is volt ez!

Hamarosan gólkirály lett és felnőtt szerződést is kapott. Megtanulta, hogyan legyen mindenkinél gyorsabb és hogyan használja képességeit. Nem kellett sok idő, hogy az Atletico Madrid is felfigyeljen rá, ahová át is igazolt és kis megszakítással jelenleg is itt játszik (bár ma már az FC Barcelonától kölcsönbe). És, hogy miket mondtak róla?

“Olyan ő, mint egy svájci bicska, minden poszton jó és élvezi a játékot ott, ahol játszik. A Barcának ott van Messi, a Realnak Ronaldo, az Atleticonak Griezmann.”

Noha a francia csapatok sorra utasították el, a válogatottban évek óta az egyik legfontosabb szervező játékos. A 2016-os EB 2. helyezettjeként Aranycipőt kapott a legtöbb gólért, két évvel később pedig világbajnokok lettek Oroszországban (itt Ezüstcipőt kapott a 2. legtöbb gólért és Bronzlabdát szavazás alapján), ahol igazán látszott, milyen is mindenki Grizouja: egy csendes, mosolygós, érzékeny srác, akinél hamar eltörik a mécses. Pont ugyanaz a fiú, mint 14 évesen és azóta sem törik le. Mert az ereje szeretetből fakad, a futball szeretetéből. Ez pedig törhetetlen.

ag.JPG

Számunkra különösen kedves a személye, hiszen Antoine a telivérek szerelmese, saját galopp versenyistállója van, így még azt is “megbocsátottuk neki”, amikor tavaly azon a fülledt nyári délutánon kiegyenlített ellenünk.

Fotó: AFP Photo, @antogriezmann Twitter