Zsoké

Mi is megnéztük a Clint Bentley filmjét.

Figyelem spoilerveszély!

2021. január 31-én került az amerikai  mozikba a Sony Pictures Classics egész estés nagyjátékfilmje, Jockey címmel.

A képen látható Clint Bentley nevét hármas szerepben láthatjuk a plakáton. Hiszen a (társ)produceri és (társ)forgatókönyvírói szerep mellett ő ült a rendezői székbe is. Személye azért érdekes, mert édesapja zsoké, majd tréner volt, így kiskora óta abban a környezetben élt, amit most vászonra vitt.

A főbb szerepekben Clifton Collins Jr.-t, Molly Parkert és Moises Ariast láthatjuk.

Emlékszem, amikor egyszer a pályán voltam Ruidosóban, Új-Mexikóban, segítettem apámnak takarítani a boxokat, és olyan érzésem volt a hely iránt, amit más lóversenyfilmekben nem láttam. Egyszerre volt szép, melankolikus és furcsa. Azt gondoltam, meg akarom mutatni az embereknek ezt a világot.” – nyilatkozta Bentley.

Ez kiválóan sikerült.

A film fantasztikusan fényképezett hajnali jelenetekkel indul, és a varázslatos képi világ végig kíséri a másfél órát, amely Adolfo Veloso operatőr munkáját dicséri.

A forgatás egyébként a Phoenix-i Turf Paradise versenypályán zajlott.

Jackson Silva (Collins) egy testi-lelki bajoktól gyötört – de nagy tiszteletnek örvendő – veterán zsoké. Az egykor szebb napokat látott, ünnepelt lovas lakókocsiban él. Talán utolsó szezonjára készül, amikor is trénere (Parker) versenyzésbe állítja legnagyobb reménységét. A klasszis ló természetesen a szebb jövő lehetőségét villantja fel Silva előtt, aki azonban egyre komolyabb egészségügyi problémákkal küzd. Jobb oldalát sokszor nem érzi, keze pedig remeg. A diagnózis lesújtó: állapota romlani fog és hamarosan nem lesz képes lovagolni. Nem sokkal előtte találkozik azonban egy feltörekvő zsokéval (Arias), aki a fiának adja ki magát.

A többi legyen meglepetés, de mindenki, aki leül megnézni legyen vele tisztában:

ez nem egy rózsaszín masnival átkötött cuki történet.

Ez az alkotás teljesen más, mint a Secretariat, vagy éppen a Dreamer című lóversenyfilmek. Hangulatában leginkább a Vágtára, vagy Clint Eastwood utolsó filmjeihez hasonlít. Lovakat, versenyjelenetet alig látni benne és semmiféle fordulat vagy meglepetés nem vár a végén a nézőre.  Az emberi küzdelmet viszont kiválóan ábrázolja Bentley.

Ezt alátámasztják az egészen elképesztő kritikák is.

A Jockey minden porral érintett pórusból hitelességet áraszt.

A Jockey a főszereplő tehetségét meglovagolva egy csodálatosan megható, őszinte és elgondolkodtató film, ugyanakkor panaszos kiáltással is szolgál.

A Jockey elővesz néhány ismerős klisét, de Clifton Collins Jr. magával ragadó szereplése olyan nyers erőt ad a filmnek, amelynek lehetetlen ellenállni.”

Végig a vásznon tartja a szemet. Részben a megélt érzés miatt – szinte érezni a széna és a trágya szagát, részben Collins bölcs, intuitív alakítása révén. Teljesen meggyőző a pályafutása csúcsán már túl lévő sportoló szerepében.”

A Jockey egy érzelmi utazás, amely egy igazán intenzíven koncentrált utolsó pillanatig tart, amely nyomot hagy bennünk.

A Sundance Filmfesztiválon, Collins a zsűri különdíját nyerte el kiváló színészi munkájáért.

(És a plakáton látszik, hogy még hat elismerést kapott más fesztiválokon.)

A Jockey-val egy eltűnő világ és szubkultúra történetét meséli el a rendező, amely kiváló operatőri és kifinomult színészi teljesítménnyel válik, már-már dokumentumfilmes értékeket hordozó  igazi remekművé.

Igazi drámai alkotás, de akit meggyőztek az általunk leírtak, vagy a filmet az egekbe emelő kritikák és úgy dönt, hogy rááldoz 95 percet, aligha fog csalatkozni.

Nyitókép: IMDB